Van úgy, hogy kell egy féktelen éj – még egy szarvasnak is…
Nem járok vadászni. Az erdőben sétálni szoktam. Az ismeretségi körömben sincs, sem távol sem közel olyan ember, aki hódolna ennek a szenvedélynek. Így hát nincs kitől megtudnom, hogy ez a szarvas egészen pontosan micsoda. Gímszarvas vagy dámbika esetleg másként hívják a nagyvadak ismerői… De gyanítom, hogy gímszarvasbika lehet, mert bár javában zajlik a vadászati idény, ami a szarvasokat illeti – neki, ott a képen, (ha gímszarvas) akkor van oka a vigasságra, mert néhány nap múlva, október 31. után – RÁ, már nem lőhetnek – hivatalosan, ahogy ezt az Országos Vadász Kamara (katt) honlapján lévő idény-naptárból megtudhatjuk.
Meg egyébként is, a népi hagyományok szerint a szeptember 29-től Mihály napjától (ami a szüret kezdetének időpontja) november 25-ig, Katalin napig, a báli szezon kezdő napjáig tartó időszakot “kisfarsangnak” is nevezik. Mert a szüret ideje – a bő termés örömére – zenés, táncos mulatságokban gazdag, ahol új ismeretségek köttetnek, szerelmek lobbannak, vagy beteljesednek – épp idejében, hiszen egy másik mondás szerint a magyar vidéken az a szokás járta, hogy szüret után lesz az esküvő…
Akkor szóljon most a dal, mulassanak a szarvasok – meg mi is (ha meghívnak!) egy jó kis szüreti mulatságon, ahol ma már nem csárdást járnak a szüretelők…
Kommentek